Cím: Nanao lázad
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.12.27
Párosítás: Kyoraku Shunhui x Ise Nanao ? xD
Fandom: Bleach
Műfaj: OOC, Paródia
Figyelmeztetés:Trágár Bészed, OOC
Korhatár: PG-13
Megjegyzés: -
Lekotor: Nameless

Megint egy kellemesen szar nap SS-ben.
A Kapitányom ismételten szarik rám és a kötelességeire.
Persze, ha én nem lennék, már eltűnt volna az osztag fele. Unalmas napjaimból a szilveszteri buli rángat ki, ami a mai napon lesz. Természetesen a részegség, mint olyan, öröm, és ezt az örömöt megadom magamnak. Ruhát váltva emberi göncbe bújok, és élvezem a szakadt farmer és top kényelmét. Kapitányomra várva állok a kapuban, és láss csodát, most nem késik és még elegáns is. A bulin mindenki ott van SS-ből. Tehát hatalmas tér áll rendelkezésemre. Neki is állok keresni barátaimat, akiket hamar meg is találok.
- Csá mindenkinek.
- Nanao-chan! Milyen jól nézel ki!- szólalt meg Rangiku-san.
- Köszönöm.
- Nanao-san! Szakét neki Renji! – ordított Ichigo
- Én is örülök. – És valóban, most hogy mindenki itt van és elkezdhetjük a bulit, hát ne várassuk magunkat. Az ivászat után énekelünk, és táncolunk, majd iszunk és eljön az éjfél. Átlépjünk 2010-be, és örülünk.
Ez után elveszik a képsor.

Másnap reggel szörnyű fejfájásra ébredek, és az első meglepő tényező, hogy- rajtam kívül persze – van valaki az ágyamban.
Oldalra fordulva észreveszem, hogy hőn utált kapitányom az. Felsikítva rúgom ki az ágyból, és kurva nagy szerencséje, hogy ruhában volt. De ettől függetlenül meglepően kezdődik ez az év is.
Ende.

Cím: A Háromlábú macska
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.10.31
Párosítás: -
Fandom: Saját
Műfaj: humor, misztikus,
Figyelmeztetés: nincsen
Korhatár: G
Megyjegyzés: Igazából Halloween alkalmából írtam, de jobb később mint soha. xD
Lekotor: Nameless

A boszorkányvilág egyik legünnepeltebb napjához érkezett London városa, a gyerekek nevetve rohangáltak az utcán, furcsábbnál furcsább jelmezekben. Október 31-e volt ez a nap.
Mindenki mosolygott lent az utcán, de nem is olyan fentebb egy macska zsörtölődött.
- Micsoda ostobaság. – Hangja rekedt volt, és halk.
- Ugyan Nessy! Ne csináld már, komolyan élvezhetnéd. Ezek a halandók évről évre nevetségesebbek.
- Fogd be, Idor!
- Ugyan miért fogná be, ha igaza van? – röppent oda egy kicsi fekete lény.
- Mi az, már te is megérkeztél? Utálom a rossz tündéreket!
- Nessy, ne mond ezt! Hiszen Emrit mindenkinél jobban utálod!
- Ettől független még utálhat téged is! – szólt közbe Idor.
- Te most akkor ki pártján állsz?
- Természetesen a sajátomén!
- Ch! – szólt közbe Nessy. – Eleget vitáztatok! Induljunk!
- Igenis kisasszony! – szólalt meg a vita duó lemondóan.
Útjuk nem volt kimondottan hosszú életű, ahogyan a legtöbb alakalommal sem az, hiszen egy seprű és néhány boszorkányismerős mindent megold.
Az út egy már javában havas erdőbe vezetett, ahol a fák a hó nehéz súlya alatt megroskadtak.
- Idor! Ne engedd a közelembe Emrit!
- Ugyan miért Lury? – vonta fel vékony, kecses, ámbár férfias szemöldökét a fiú.
- Mert ha az én közelemben van, a kisasszony közelében is van. Emri pedig csak egy úti patkány.
- Ha csak egy úri patkány vagyok, akkor miért van rám szükség?
- Pont azért, Emri barátom – szólt Idor -, nos, akkor indulhatunk?
- Nessy? – pillantott hátra Lury. – Nessy! Mit művelsz? – kiáltott hírtelen a macskára.
- Mi mást művelnék, mint aminek látszik, éppen eszem.
- De hát ő…
- Semmi baj, már úgy is idegesített. – indult meg a patkány.
- Hát akkor útra fel!
Ezzel folytatták útjukat. Az úton már kevesebb volt a hó, végül el is tűnt. Azon a helyen mindenki óvatosabban lépdelt, kivétel Emri, ki már jól ismerete az ott élő szörnyeket.
Ahogy az út a vége felé kezdett érni, úgy lett mindenki egyre izagatottabb. Hiszen ezen a napon úrnőjük ismét felveheti emberi alakját. Ennél nem is tudtak boldogabb dolgot elképzelni.
Megérkeztek hát a helyre, és felolvasták az ősi átkot megszüntető igézetet.
A háromlábú macska előlépett, és a varázslat megtörtént.
Nessy többet már nem volt macska, hanem ismét az a kislány, aki háromszáz évvel ezelőtt.

Vége.

Cím: Éjszakai túra
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.08. 01
Párosítás: RenIchi (Abarai Renji x Kurosaki Ichigo )
Fandom: Bleach
Műfaj: yaoi, romantikus
Figyelmeztetés: yaoi, OOC kicsit
Korhatár: Nc-17
Lekotor: Nameless

Kurosaki Ichigo türelmesen várta a közeli erdő szélén csapata többi tagját. Nem telt bele sok időbe, és megjelentek az első emberek: Renji és Rukia személyében, ez után Orihime, Chad és végül Ishida jelent meg.
Ichigo sóhajtott egyet, majd biccentet, jelezvén, mindenki itt van.
- Akkor indultunk is – mondta, majd elindult a többiek előtt. Felkapcsolta zseblámpáját, és lassan mindenki más is.
Hogy miért kellett zseblámpa? Mert éjszaka volt. Mivel Ichigo néhány nappal ez előtt előállt azzal az ötlettel, hogy milyen jó is lenne egy éjszakai túra a közeli vízeséshez, aminek már annyira nagy hírneve volt.
Az idő kellemesen hűs volt, tökéletes egy túrához.
Ahogyan az úton haladtak, egyre több, és egyre szebb növények vették körül őket. Az idő telt, és odaértek.
A levegő végtelenül friss volt, a holdfény megvilágította a tisztást, a víz és a vízesés pedig visszatükrözte azt, ezzel adva fényt a sok varázslatos látnivalóhoz.
Ichigo felsóhajtott, amint a kellemesen hűs szél arcába fújta a szilajlovak okozta porfelhőt. Mindenki hátrahőkölt a lovak látványától, csak két ember nem mozdult: Ichigo és Renji.
A lovak elvonultak, Ichigo pedig a tájat kémlelve megszólalt.
- Gyönyörű. – Hajába belekapott a szél, majd ismét megszólalt. – Túl csendesek vagyok. – Majd hátrapillantott. Amit látott, mosolyra késztette: Orihime és Rukia a földön hasalva kis nyulakat figyeltek, Ishida a holdat kémlelte, Chad pedig megindult a lovak hagyta útvonalon.
Renji őt figyelte, szemei csillogtak, Ichigo intett, hogy induljanak el a vízesés felé. Odaérve egy fa mögé rejtőzve megölelték, és megcsókolták egymást. Ichigo egy könnyed mozdulattal kibontotta Renji haját, majd beletúrt. A Hold ezüstös fényében, ez a vörös haj úgy esett Renji vállaira és hátára, mintha vérének vörös festéke folyt volna rá.
Halkan a fa tövébe feküdtek, s átadták magukat az érzékiség élvezetének.
Renji Ichigo mellkasát csókolgatta, majd alant kezdett el tevékenykedni. A fiatal helyettes halk sóhajt hallatott, amikor az idősebbik végignyalt már éledező férfiasságán, s tovább izgatta azt, amíg Ichigo egy erőteljes és férfias nyögés keretében el nem élvezett. Renji nem várta meg, míg Ichigo magához tér, beléhatol, majd mozogni kezdett. Testük egymásnak feszült, a Hold félig megvilágította izzadságtól nedves bőrüket. Egy – két hangosabb nyögést megengedhettek maguknak, de nem léphették át a határt. Édes és hosszú csókban forrtak össze, nyelveik szerelmes, vad táncot lejtettek. A beteljesedés pillanatában egymás nevét kiáltották, majd egymás karjaimban pihentek meg.
- Ichi… – szólalt meg Renji, félóra elteltével.
- Hmm? – nézett fel Ichi.
- Szeretlek – sóhajtotta, majd adott a narancsszínű buksira egy puszit.
Kis idő múlva, Ichigo is megszólalt.
- Én is szeretlek téged – mondta, s mit sem törődve azzal, hogy a szabad ég alatt vannak, álomba merült. Boldog volt, hogy végre megtalálta az igaz szerelmet.

Cím: Nanao lázad
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.07.26
Párosítás: (csak utálás; RenIchi (Abarai RenjixKurosakiIichigo & KiraxHiasagi)
Fandom: Bleach
Műfaj: OOC, Paródia
Figyelmeztetés:Trágár Bészed, OOC
Korhatár: PG-13
Megjegyzés: -
Lekotor: Nameless

Mostanság már kurvára elegem lett a kapitányom faszságaiból. Neki luxus az, hogy néhány szaros papaírt átolvasson meg kitöltsön. Ő az a fasz, aki a kapitányom, Kyoraku Sunsui. Inkább hasonlít valamiféle hippire, mint kapitányra. Tény, amilyen lusta, olyan erős is, de eszem-faszom meg áll, hogy folyton én dolgozok helyette, ráadásul még zaklat is.
Ha nem jöttél volna még rá, a nevem Ise Nanao. A nyolcadik osztag hadnagya vagyok, bár inkább valami kikúrt titkárnőnek néznek a többiek.
Szokásomhoz híven a szobámban lazultam, mert ilyet is szoktam. Nem sűrűn, de szoktam. Egy könnyed kis metal albumot hallgattam, persze Élők világa béli lejátszón, amit a helyettestől vettem. Valamiért mostanság folyton a lázadásra gondoltam, milyen poén lenne, ha levehetném ezt a szar maszkot magamról, és megmutathatnám az igazi énem. Nem is rossz ötlet. Mi lenne, ha első lépésnek lebasznám a Kapitány fejét, hogy milyen lusta fasz? Azután pedig fejbe verném a könyvemmel, ami egy jól álcázott yaoi manga…
Fasz tudja, mit keresek én még itt, de komolyan. Tök vagány lenne a 11. osztagban szétverni mindenki fejét, vagy a hatodik osztagban folyton piálni Renjivel.
Ettől merőben hajmeresztő ötletem támadt: induljunk csak meg Renjiért meg Rangikuért inni egy jót.
Meg is indultam, és közben valami fasza kifogást kerestem, hogy elengedjen a drága jó kapitány.
- Ano… kapitány…- kezdtem szűziesen.
- Hmm, Nanao-chan, mi járatban, a szobámban?
- El szeretnék kéredzkedni az estére. – Csak szerényen…
- Hova megy az én egyetlen drága Nanao-chanom ilyenkor? – Inni bazd meg…
- Ano… ehh, ünnepelni…
- És kit, mit? Csatlakozhatok? – Az baszna be.
- Nos, kapitány úr, ez csak a hadnagyoknak szól…
- Ééértem. Hát, akkor jó szórakozást… – Ez az!
- Köszönöm kapitány, akkor majd…
- Reggelre azért érj vissza, és csak híján az alkohollal. – Kacsint rám.
- Értettem, jó éjt kívánok kapitány úrnak.
- Köszönöm Nanao-chan~
Ezzel elindultam ivótársakat keríteni, mivel csak az ökör iszik magában. Rangikuval nem volt gond, ő hamar búcsút intett ordibáló kapitányának, és jött utánam.
- Nanao, el sem hiszem, hogy te szervezel egy ivászatot.
- Kocsma túrát… egyébként is unom már ezt a szart magam körül…
- Kik jönnek még? – nézett rám remény telin.
- Renjire gondoltam, de adhatsz pár ötletet, kik jöjjenek még…
- Kezdjük Hisagival, ő nagyon szereti, ha meghívjuk, főleg a sok kapitány helyettesi szarság miatt, aztán Kira, Ikkaku, Yumichika, és Ichigo…
- Mi? Ichigo?! De hát ő még szaros…
- És? El sem hiszed, hogy miket művelnek részegen Renjivel… – Ezzel a perverz mosolyával mindent elárult nekem.
- Akkor jó. – mosolygtam egyet, és elkezdtük gyűjteni a népet.
Renjit megszökettük Byakuya és a jelentések karmaiból, Hisagit nem kellett sokat győzködnünk, Kira vonakodva, de jött velünk, Ikkaku és Yumichika rögtön rábólintottak.
Megindultunk az első kocsma felé, amit már ismertek a többiek. Nagyon jól éreztük magunkat, én Rangiku támogatásával mentem tovább. Ahogy az idő telt, úgy lettem egyre részegebb, és úgy lettem egyre feloldottabb. A kb. hatodik kocsma után szemtanúja lettem a Rangiku által említett, Renji és Ichigo rendezte műsornak, aminek a címe lehetne valami ilyesmi: Hogyan mutassuk ki elfojtott buzi ösztöneinket, vagy valami hasonló.
Ahogyan az órák teltek, úgy lettem szemtanúja egyre több meleg pár keletkezésének. Végtelenül sajnáltam, amikor Hisagi ledugta Kira torkán a nyelvét, bár még örülhettem is, hogy Rangiku nem kezdett el rám gerjedni.
Az idő telt, és én búcsút intettem, mikor talaj részegen a kapitányom hurcolt be a szobámba, és úgy, ahogy voltam, ágyba dugott.
De előtte megkaptam a fejmosást, amire mindössze annyit válaszoltam: Leszarom…

*

Ahogy teltek a hetek, a hónapok, egyre jobban kimutattam a fogam fehérjét. A papírmunkát már a kapitány csinálta, én pedig elkészítettem az első tetoválásom, piercingem, ami a kapitányomnak nem tetszett, sőt, még a főkapitánynak sem. Vagány volt.
De éreztem, hogy ahogy megváltoztam, azzal semmi különöset nem értem el, így megkértem Renjit, hogy tanítgasson, és ő készségesen tanított… de ezt is hamar meguntam, ezért nekiálltam a normális énem aktiválni.
Nekiálltam a kapitányommal jelentéseket írogatni, kevesebbet kocsmáztam, és a piercingem is kivettem. Lassan visszaálltak a dolgok. Bár sokkal többet káromkodtam, és sokkal jobban fegyelmeztem meg mindenkit. Ha úgy vesszük a dolgokat, ennyit megért a lázadó korszakom…

Ende

Cím: Sakk Matt
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.07.10
Párosítás: RenIchi (Abarai Renji x Kurosaki Ichigo )
Fandom: Bleach
Műfaj: yaoi, romantikus
Figyelmeztetés: shunen ai
Korhatár: PG-13
Lekotor: Nameless
Sorozat: Pár perces RenIchi Ficik

A nap már lemenőben volt, amikor Kurosaki Ichigo, a helyettes shinigami, és a hatodik osztag hadnagya, Abarai Renji sakk partira invitálta Hisagi Suuheit, a nyolcadik osztag hadnagyát.
A kultikus játékot mind a hárman ismerték, de csak Renji és Hisagi volt a profi játékos. Sok időt és koncentrációt nem sajnálva érték el azt a szintet, amelyen most voltak.
- Az első kérdés a játék megkezdése előtt általában a szín, szint, és a tét – kezdte mérhetetlen nyugalommal Hisagi.
- Szín sötét, szint profi, tét… Ichigo – mosolygott kajánul Renji, miközben Ichigóra vetett egy pillantást.
- Rendben!- mondták egyszerre.
A játék megkezdődött, és egészen sötétedésig nem is állt sehogy sem a mérkőzés. A bábuk hol jó, hol rossz helyre tévedtek gazdájuk által.
Végül Renji huncut vigyort küldött Ichigó felé, és megszólalt:
- Sakk Matt Hisagi-san! – közben Ichigóhoz fordult, ismét.
- Szerencséd volt, ennyi az egész – Közölte Hisagi.
- Tudod – szólalt meg Ichigo -, a szerelem nem szerencse.

Ende

Cím: Vörös és Narancssárga
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.06.19
Párosítás: RenIchi (Abarai Renji x Kurosaki Ichigo )
Fandom: Bleach
Műfaj: yaoi, romantikus
Figyelmeztetés: shunen ai
Korhatár: PG-13
Megjegyzés: Tényleg rövidke lett
Lekotor: Nameless
Sorozat: Pár perces RenIchi Ficik

Abarai Renji fáradtan sóhajt eresztve gondolt vissza a múlt éjszakára. Az este rengeteget ittak egy partin azon belül is, az Ichigo szervezte születésnapi partin ami Renjit hivatott megünnepelni. Mint utóbb kiderült, Ichigo nem csak egy ilyen egyszerű kis meglepetéssel készült Renjinek.

Ismét sóhajtott, majd erőt vett magán és eddig fekvő helyzetéből felült, majd a mellette békésen szuszogó Ichigóra pillantott. Belegondolt, hogy amit az este műveltek egymással az, maga volt a mennyország.  Ichigo sóhajai, nyögései… ölelései és csókjai… ahogyan nevét suttogta… ahogyan vonaglott alatta az élvezettől.
Óvatosan megsimította az egyik vöröseslilás foltot a fiatal helyettes nyakán, majd megpuszilta a pici sebet.
Erre az érzésre a helyettes mozgolódni kezdett, majd mosolyogva nyitotta ki szemeit. Tudta, ki az, hiszen egymás karjaiban tértek nyugovóra az éjszaka.
-   Szia… – köszönt a fiúra az idősebbik.
-   Szia – nézett bele a karmazsinvörös szempárba Ichigo. – Jól aludtál? – kérdezte közben a vörös tincsekkel játszott.
-  Tökéletesen… – érintette össze az orrukat, majd lágyan megcsókolta őt. Ichigo finoman, lágyan magához húzta az idősebbiket, majd a vörös hajba túrt. Renji a narancs tincsekbe túrt, így mélyítve el szerelmes csókjukat. Egészen az oxigén hiány szúrós érzéséig. Csókjukat megszakították, Renji Ichigo füléhez hajolva folytatta korábban elkezdett mondanivalóját.
- Veled mindig tökéletesen fogok aludni! – majd, ismét találkoztak ajkaik s élvezték egymás szerelmét.

-Ende-

Cím: Szürkeségről fényre
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.04.15
Párosítás: RenIchi (Abarai Renji x Kurosaki Ichigo )
Fandom: Bleach
Műfaj: yaoi, romantikus
Figyelmeztetés: yaoi,trágár beszéd, Byakuya(xD)Korhatár: PG-13
Megjegyzés: Feszültség levezetésből írtam. De azért remélem olvasható.
Lekotor: Nameless
Korhatár: PG-13
Sorozat: Mozaik Képek

Abarai Renji utálattal az arcán bámulta kapitányát, Kuchiki Byakuyát.  A mindig higgadt kapitány idegesítette, irritálta, és hányingert keltett Renjiben.

Cseszetveszett kibaszott, kurva életbe, hogy megint behívott kurva jelentéseket írni ez a fasz. Utálom a papírmunkát, meg őt is! – Gondolatmenetéből, kapitánya rázta fel.

- Abarai, ha kész vagy ezzel az adaggal, elkezdheted a többit is. – közölte egyhangúan Byakuya.

Drága kedves Kapitány, anyukád hogy érzi magát?- gondolta Renji, majd gyilkos pillantást vetett a papírkupacra, majd Byakuyára, bezárólag annak  a tisztnek szidta végig a családfáját aki behozott még egy adag papírt.

A nap nem telt el mással, csak papírok nyálazásával, igazgatásával.

Későre járt, éjfél is elmúlt, amikor hősünk befejezte a munkát, és indult vissza a lakosztályába, ekkor jutott eszébe Ichigo. Nála vendégeskedik, amíg Soul Society-ben tartózkodik. Feldúltságát nem tudta leplezni senki előtt, reiatsuja ingerültséget és feszültséget tükrözött.

Mogorván hányt valami köszönésfélét Ichigónak, majd elindult letusolni, gondolta ott majd levezetődik a feszültsége.

Megnyitotta a hideg vizes csapot. Majd mikor érezte, hogy a szerültség kezd elpárologni tudatáról, langyos vízzel lemosta magát.

Derekára kötött egy törölközőt, majd mi előtt kilépett volna, időben kapcsolt.

Ichigo nem szívlelné, ha egy szál faszban rohangálnék előtte – gondolta majd magára kapta köntösét, és így indult ki.

Ichigo már hamarabb elvégezte teendőit így rá Renjinek nem kellett várnia.

Átvándorolt szobája egy másik pontjára, felvett egy alsót és leoltotta a lámpát. Mindketten nyugodtan feküdtek le, Renji pedig nem értette, mitől higgadt le ilyen hamar.

Álom nem jött a szemére, viszont sokat gondolkozott, reggel nyúzottan és nyűgösen kelt, de meglepetésére nem kerített ennek akkora feneket, mint szokott.

Ichigóra pillantott, de ő már nem volt sehol, viszont a futonja össze volt rakva, és Renji asztalán, tea gőzölgött. Felkelt és alaposabban körülnézett. Rend! Renji szobája rendbe volt téve.

Nem tartott sokáig, amíg rájött, az elkövető egy bizonyos narancs hajú egyén volt. Elmosolyodva figyelte, hogy csészéje alatt egy cetli áll. olvasni kezdte:

“Renji!

Byakuyával vagyis Kuchiki Taichouval edzem.

Na Csá”

“Tipikus Ichigo”- gondolta, majd felöltözött és nekivágott a következő adag papírmunkának.

Furcsa mód hamar kész lett vele, így jobb híján elment megnézni, hogy áll az edzéssel Ichigo. Amint meglátta Ichigót és Byakuyát nevetni, kezdett, mert Ichigo elméletet tanult. Byakuya magyarázott, Ichigo jegyzetelt. Hamar befejezték, és amint Byakuya elment, Renji már Ichigo előtt is termett.

- Kösz!

- Undorító, mekkora mocsokban tudsz élni.- Vetett oda Renjire egy rosszaló pillantást.

- Rukia is gyakran megemlíti.- Emelte kezét tarkójához,

- Nem csodálom – mondta, majd Renji mellett haladva visszaindultak.

Amikor beértek a 6.osztg kapuján, nem volt ott senki. Még Byakuyát sem találták az irodában, így úgy döntöttek, visszamennek Renji szobájába.

Így telt el szinte minden nap, amikor is elérkezett az utolsó nap. Ichigo mindenkitől elbúcsúzott, majd megköszönte Byakuya “segítségét”, Renjinek pedig a vendéglátást.

Ezen a napon Renji ismét nem tudott aludni.

A mélyen alvó Ichigo apró szuszogásait hallgatta, amikor gondolt egyet, felé hajolt megpuszilta ajkát, majd megcsókolta az alvó helyettest. Lágy, apró, mégis tökéletes csók volt.

Visszafeküdt a helyére, majd megjegyezte magában:

” Ezért volt olyan megnyugtató, amikor a közelemben volt”

Majd őt is beinvitálták az álmok birodalmába.

Vége.

Cím: Egy teljes év
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.04.20
Párosítás : RenIchi (Abarai Renji x Kurosaki Ichigo )
Fandom: Bleach
Műfaj: yaoi, romantikus
Figyelmeztetés: yaoi
Korhatár: PG
Megjegyzés: Unatkoztam,élelmiszer órán xD

Sorozat: Mozaik Képek

Ichigo fáradtan esett be az ágyába, szomorúan gondolt Renjire.
Renjire aki egy kihágás miatt egy teljes évre ítélték el. Soul Societyben kellet maradnia, és az esetleges hollow támadásokat kivédenie.
Ichigo pedig aggódott. Nagyon.
Egy évre ítélték el,és holnap lesz az a nap amikor a büntetési idő letelik,és végre találkozhatnak.
Igen Ichigo és Renji szerették egymást. Nem is kicsit.

Ez az egy év, hihetetlenül sok aggodalommal, fájdalommal, telt el
- Ichigo…- szólt neki Rukia
- Hmm? – nézett felé a fiú.
- Várod már?- nézett mosolyogva a lány.
- Mi az hogy ?!- mosolyodott el Ichigo is.
- Örülök, hogy újra a régi leszel.- mondta- Majd azért hagyj,hogy levegőt vegyen…
- Fogyok, de nem sokat.- jegyezte meg huncut mosolyos kíséretében.
- Jó éjt.- mondta utána Rukia megmosolyogva Ichigót.
- Neked is.- mondta megmosolyogta Rukia pironkodását.
Így tértek nyugovóra, Ichigo,Renjivel álmodott.
Ichigo már kora reggel fent volt, amiért Rukia meg is szidta egy kicsit.
Ichigo alig bírta ki a várakozást, percenként az órájára pillantott. Végül ledőlt egy kis pihenőre és sikeresen el is aludt.
Arra kelt, hogy egy régen hallott, hang szólítgatja. Szemei felpattantak, és írtelen felült.
- Renji…RENJIIIII!!! – ugrott Renji nyakába Ichigo.
- Én nekem is hiányoztál, eperkém.- suttogta Renji.
- Ne csinálj többet ilyet, úgy aggódtam.
- Byakuya kezdte….- próbált védekezni az idősebb
- Nem érdekel ki kezdte, te folytattad, ugyan az.- prédikált Ichigo.
- Megengeded? – fogta meg két ujjával Ichigo állát Renji.
- Neked, bármikor. – ezzel egy csókban forrtak össze.
Boldogok voltak, hogy újra együtt lehetnek.

Cím: Milyen jó is lenne….
Alkotó: Sid a fecske
Kelt: 2009.04.16
Párosítás : nincs..
Fandom: Bleach
Műfaj:  romantikus
Figyelmeztetés: nincs
Korhatár: G
Megjegyzés: Rukia gondolkodik …..

Milyen jó is lenne, ha valaki, egy bizonyos valaki fogná a kezem…
Milyen jó is lenne, ha ez a valaki, suttogná a nevem… Milyen jó is lenne, ha tudná, mit érzek.
Azok a narancsszínű tincsek, azok a mogyorószín szemek. Az a csodás ritkán látott mosoly. Az érintés, amikor magához karol.
Milyen nyugodt lennék, amikor velem van biztonságban, és milyen nyugtalan lennék, ha rá akár csak egy hollow is támad.
Kellemes… nyugodt érzés, amikor vele vagyok, és gondolataimban már karjaimba zárom.
“Szívem kalapál, lelkem fájdalmasan kiált, eszem is már rám parancsol:
Rukia, így még is mit vársz a sorstól? Tegyél is valamit ne csak, álmodozz.
Néha dicsérd, de ne túlzottan, de amikor ráfér add meg neki ezt a csöppnyi szeretetett.”
Milyen jó is lenne, ő vele, nyugovóra térni, mellette álmodni, s karjaiban, kelni. Milyen jó is lenne, számtalanszor szemébe nézni, s csöndben igent mondani
Milyen jó is lenne, ha most itt lenne, ha ő is időben cselekedne, ha kimondanám végre, tiszta szívből:
- Ichigo szeretlek!- ez egy igazán jó lépés lenne.